32/2004. (IV. 19.) OGY határozat
a védett őshonos vagy veszélyeztetett, magas genetikai értéket képviselő tenyésztett magyar állatfajták nemzeti kinccsé nyilvánításáról
A magyar nép történetéből ismert, hogy ősidőktől fogva milyen szoros volt kötődésünk az állattartáshoz, állattenyésztéshez. Hazánkban a Kárpát-medencében őshonosnak mondott fajok és fajták (a továbbiakban: fajták) fenntartása is védelmet kapott az állattenyésztési törvényben. A régi magyar háziállatfajták köre azonban ennél nagyobb sugarú, mert az „őshonos” fajtákon túl számos olyan, hosszú időn keresztül tenyésztett fajta él hazánk területén, amely állatfajták a magyar nemzeti kultúra részét képezik.
A régi magyar háziállatok az emberi munka évszázados eredményei. Történelmi múltunkhoz tartoznak, nemcsak az állattenyésztés történetéhez, hanem a teljes magyar történetiséghez is. Hozzátartoznak a magyar tájhoz, részei nemzeti identitásunknak, őshonos állataink ma is élő, eleven örökségünk.
Az Európai Uniós csatlakozás küszöbén a Magyar Országgyűlés megkülönböztetett figyelmet fordít arra, hogy nemzeti létünk 1100 éves értékeit, eredményeit megőrizzük, és Európában ezzel is kifejezzük nemzeti karakterünket.
1. Ennek szellemében a Magyar Országgyűlés a védett őshonos és régi magyar állatfajtákat
nemzeti kinccsé nyilvánítja.
2. A nemzeti kinccsé nyilvánított állatfajták tenyésztését, állományának fenntartását, és az ezekkel összefüggő tevékenységeket az állam elősegíti.
3. A védett őshonos és régi magyar tenyésztett állatfajták megőrzése nemcsak állami feladat, nemzeti kinccsé nyilvánításuk a civil és gazdálkodó szervezetek, valamint a magánszemélyek összefogására buzdít.
4. A védett őshonos és régi magyar állatfajtáknak szerepe van az oktatásban, a művészetekben, nemzeti identitásunk megtartásában. Esztétikai értéket képeznek, a bennük rejlő génállomány gazdasági jelentőséggel bír.
5. A nemzeti kinccsé nyilvánított állatfajták jegyzékét a határozat melléklete tartalmazza. A jegyzék felülvizsgálatáról - legalább 5 évente - a Kormány gondoskodik.
6. A mellékletben felsorolt állatfajtákat magyar őshonos állatoknak tekintjük, amelyek egyben - nevükben és képi megjelenésükben - Magyarország szimbólumai.
7. Ez a határozat a közzétételét követő 15. napon lép hatályba.
Melléklet a 32/2004. (IV. 19.) OGY határozathoz
SZARVASMARHAFÉLÉK
Magyar szürke szarvasmarha
Magyar tarka szarvasmarha
Magyar bivaly
JUH
Fehér hortobágyi racka
Fekete hortobágyi racka
Gyimesi racka
Cigája
Cikta
KECSKE
Magyar (parlagi) kecske
SERTÉS
Szőke mangalica
Fecskehasú mangalica
Vörös mangalica
TYÚKFÉLÉK
Fehér magyar tyúk
Sárga magyar tyúk
Kendermagos magyar tyúk
Fogolyszínű magyar tyúk
Erdélyi kopasznyakú tyúk (fehér, fekete, kendermagos)
PULYKA
Rézpulyka
Bronzpulyka
LÚD
Fodrostollú magyar lúd (fehér, szürke, tarka)
Simatollú magyar lúd
KACSA
Magyar kacsa (fehér, tarka)
GYÖNGYTYÚK
Magyar gyöngytyúk (fehér, ezüst, tarka, kékesszürke)
NYÚL
Magyar óriás nyúl
LÓ
Gidrán
Lipicai
Kisbéri félvér
Nóniusz
Shagya-arab
Furioso-North Star
Hucul
Magyar hidegvérű
SZAMÁR
Magyar (parlagi) szamár
HAL
Pontyok (attalai tükrös ponty, biharugrai tükrös ponty, bikali tükrös ponty, tiszai nyurga ponty, dinnyési tükrösponty, geleji nyurga ponty, szajoli tükrös ponty, hajdú T1 tükrös ponty, hajdú P1 pikkelyes ponty, hajdúszoboszlói tükrös ponty, hortobágyi tükrös ponty, hortobágyi pikkelyes ponty, dunai vad ponty, varászlói tükrös ponty, balatoni sudár ponty, mórichelyi tükrös ponty, nagyatádi tükrös ponty, szarvasi 215 tükrös ponty, szarvasi P34 pikkelyes ponty, P31 pikkelyes ponty, szegedi tükrös ponty, tatai aranysárga pikkelyes ponty, tatai palaszürke pikkelyes ponty, tatai hátpikkelyes tükrös ponty, tatai acélos nyurga ponty, ráckevei dunai tőponty)
Leső harcsa
Tok-félék (sima tok, sőregtok, vágótok, viza)
Sebes pisztráng
KUTYA
Komondor
Kuvasz
Mudi
Puli
Pumi
Magyar agár
Rövidszőrű magyar vizsla
Drótszőrű magyar vizsla
Erdélyi kopó
GALAMB
Alföldi buga galamb
Alföldi (kőrösi) keringő
Bácskai hosszúcsőrű keringő
Bajai keringő
Budapesti bíbic
Budapesti magasröptű csapos keringő
Budapesti magasröptű keringő
Budapesti rövidcsőrű
Budapesti tollaslábú gólyás
Budapesti tükrös
Ceglédi rövidcsőrű szívhátú
Csepeli magasröptű hófehér keringő
Debreceni pergő
Dél-Bácskai keringő
Egri kék keringő
Hódmezővásárhelyi ernyőszemű keringő
Kecskeméti keringő
Kiskunfélegyházi keringő
Kiskunfélegyházi simafejű keringő
Komáromi bukó
Magasröptű magyar deres
Magyar begyes
Magyar csirkegalamb
Magyar díszposta
Magyar óriás galamb
Magyar szarkakeringő
Makói magasszálló keringő
Miskolci keringő
Monori keringő
Szegedi magasszálló
Székesfehérvári bukó
Szolnoki bagdetta
Szolnoki keringő
Szováti kék
HU
A KÉPEN NOMÁD PÁSZTOR LAJBI-BÁRÓ
54/b sz. FCI standard
KUVASZ
Származása:
Magyarország
Felhasználása:
Házak, birtokok, telepek és haszonállatok, továbbá személyek őrzése-védése. Sport - és munkakutyának is alkalmas.
FCI besorolása:
I. fajtacsoport Juhász- és pásztorkutyák
Munkavizsgára nem kötelezett fajta.
Rövid történeti áttekintés:
ősi magyar pásztorkutya. Elődei a honfoglaló magyarokkal kerültek a Kárpát-medencébe, akik nyájak őrzésére használták a ragadozó vadállatok és a rablók ellen. Az Árpád kortól a XX. század elejéig, fejlett vadászösztönét felismerve, előszeretettel alkalmazták vadászatra is. A pásztorkodás meg szüntével eredeti alkalmazása is csökkent, bekerültek a falvakba és a városokba is.
Általános megjelenés:
Erős, hullámos szőrű, nagy testü fajta. Tetszetős külseje nemességet és erőt sugároz. Test tájai arányosak, nem megnyúltak, de nem is zömökek. Csontozata erős, de nem durva. Izomzata szikár, izületei szárazak. Oldalról a törzs és a végtagok a négyzethez közel eső téglalapot formálnak. Jól izmolt; szilárd szervezetű, élénk vérmérsékletű, könnyed mozgású. Külleme fáradhatatlan munkabírásról tanúskodik.
Fontos méretarányok:
A marmagasság százalékában:
Törzshosszúság: 104%
Mellkasmélység: 48%
Dongásság: 27%
Övméret: 120%
Fejhossz: 45%
Az orrhossz a fejhossz: 42%-a
A fülhossz a fejhossz: 50%a
Viselkedés és jellem:
Bátor, félelmet nem ismerő fajta. A gondjára bízott személyeket, vagy vagyontárgyakat élete árán is megvédi. Önérzetes, rossz bánásmód esetén eldurvul. Hűséges, megbízható, gazdáját és környezetét szerető. Térigénye nagy. Igénytelen, ápolása egyszerű, a legzordabb időjárást is elviseli. A szeretet és törődést meghálálja.
TESTFELÉPÍTÉS
1. Fej
A kuvasz feje jellegzetes ék alakú, a testtel harmonizáló, tetszetős és nemes. Kifejezett erő sugárzik róla. Megnyúlt, de sohasem hegyesedő. Rokon fajtáitól leginkább a feje különbözteti meg. Jellemzően szikár - száraz. A kanoké valamivel vaskosabb.
Agykoponya:
Koponya: A fejtető széles, homloka enyhén domborodó. A homlok közepén kifejezett hosszanti árok húzódik.
Stop: A stopvonal enyhe lejtésű, tágan ívelt.
Arckoponya:
Az arcorri rész széles, hosszú, és igen erőteljesen izmolt.
Orrtükör: Az orrhát egyenes, az orr egyenletesen keskenyedik, de sohasem hegyesedik el. Orrtükre tompa metszésű, fekete.
Ajkak: Feketék, feszesek, a szájzugban csipkézett szélűek.
Állkapocs/Fogak: Fogazata erőteljes, szabályos és teljes, ollósan záródó.
Szem: Ferde vágású, mandula alakú, sötétbarna. A szemhéjszél fekete, feszesen simul a szemhez.
Fül: A fejtető egyenes folytatásából vízszintesen ered, tőben megtört, felső harmaduk a fejtől kissé eláll, majd teljesen hozzásimul. Tompa V-alakot formáz. Figyelő helyzetben füle meglebben, de sohasem áll fel, és nem csavarodik.
2. Nyak:
Tarkója rövid. Nyaka a vízszintessel 25-30 fokos szöget zár be. Erőteljes izomzatú, inkább rövid, mint középhosszú, nincs rajta lebernyeg. Kanokon a szornyakörv és a mellsörény kifejezett.
=0>src=honlapkepek/magyarkuvasz/qi_eZnuJRv/nagy/barojpg_014.jpg border
3. Törzs
A törzs, és a végtagok oldalról nézve a négyzettől csak kis mértékben éltérő, fekvő téglalapot alkotnak.
Mar: Hosszú, és határozottan a hát síkja fölé emelkedik.
Hát: Középhosszú, egyenes, széles, jól izmolt és feszes.
Ágyék: Rövid, feszes folytatása a hátnak.
Far: Enyhén csapott, gazdagon izmolt, széles, rajta a szőrzet dús, ami a túl nőttség látszatát keltheti.
Szügy: Síkja közepén előredomborodó a szegycsont gazdag izomzata miatt. Közepesen széles.
Mellkas: Mély, hosszú, és enyhén dongás.
Alsó keresztmetszeti vonal és has: A has alsó vonala a mellkas alsó vonalának folytatása. Hátrafelé kissé felhúzott.
4. Farok
Alacsonyan tűzött, az enyhén csapott far egyenes folytatása, határozottan lefelé irányul. A vége enyhén felfelé hajlik, de nem kunkorodik, kiegyenesítve a csánkig ér. Izgalmi - figyelő állapotban legfeljebb az ágyék szintjéig emelheti.
5. Végtagok
Elülső rész:
Lapocka: Hosszú, dőlt, feszesen fűződik a mellkashoz, mozgékony.
Váll: A vállbúbok a szügy síkjába esnek, feszesek, jól izmoltak. Hosszú, dőlt, feszesen fűződik a mellkashoz, mozgékony.
Felkar: Középhosszú, jól izmolt, eleje és vége a törzs hosszanti síkjától egyenlő távolságra van. A felkar a lapockával 90 fokos szöget zár be.
Könyök: Száraz, szorosan a mellkashoz záródik. Az alá nem húzódik, de el sem tőle. A felkar az alkarral 120-130 fokos szöget alkot.
Alkar: Arányosan hosszú, egyenes, tömör, szikár izomzatú, mely a lábtő felé erős inakban folytatódik.
Elülső lábtőizület: Jól fejlett, feszes, száraz, inai acélosak.
Elülső lábközép: Arányosan rövid, szikár, az alkar és a lábközép által bezárt szög 165-170 fok.
Elülső mancsok: A mancsok kerekek, vagy kissé oválisak, feszesek. Az ujjak rövidek, lefelé íveltek, magasak (középen nem érintik a talajt), rugalmasak, szorosan zártak. A talppárna és az ujjpárnák rugalmasak, feketék. A karmok kemények, erősek, feketék, vagy palaszürkék.
Elülső végtagok állása: Elölről nézve szabályos, ha a vállszöglet közepétől a talajra húzott merőleges vonalak egybeesnek a végtagok tengelyével és a mancsot a 3., 4. ujja között felezik. Oldalról szabályos, ha a könyökizület közepétől a talajra húzott merőleges a végtagok középvonalában halad a lábtőig.
Hátulsó rész:
Comb:.Hosszú, széles, tömeges izomzattal feszesen fűződik a medencéhez. A medence és a combcsont 90 fokos szöget alkot.
Térd: Terjedelmes, izmolt. A térdizületben a fel- és az alcombcsont 110-120 fokos szögben találkozik.
Alcomb: Hosszú, tömeges izomzata feszes inakban folytatódik a csánkig.
Hátulsó lábtő: Hosszú, széles, terjedelmes, száraz, inas. A csánkizület hajlása 130-140 fokos.
Hátulsó lábközép: Rövid, vékony, szikár. Oldalról, és hátulról nézve is merőleges.
Hátulsó mancsok: A mancsok oválisak, az ujjak rövidek, szorosan zártak, feszesek. A talppárna és az ujjpárna rugalmas, fekete. A karmok feketék, vagy palaszürkék.
Végtagok állása: Oldalról szabályos, ha a térdizület a csípőszöglet alatt, a mancs a csípoizület alatt helyezkedik el. Az ülőgumóról a sík talajra bocsátott merőleges érinti a sarok-gumót. Hátulról szabályos, ha az ülőgumó közepéről a talajra bocsátott merőleges a végtagok tengelyével halad, a végtagok párhuzamos lefutásúak és a talajon közepes távolságra helyezkednek el egymástól.
6. Mozgás
Lépése hosszú, lassú. Ügetése gyakran oldalazó, vágtája tértölelő, lendületes, kitartó. A könyök a testhez simul, oldalirányú kitérés nélkül. A mozgás könnyed, ruganyos.
7. Bor
Sok pigmentet tartalmaz, palaszürke, feszes. Az orrtükör, a szemhéjszél és az ajak fekete. A talppárna fekete, vagy palaszürke. Kívánatos a szájpadlás sötét színezete, de eltűrhető mély pigmentű tarkázottság.
8. Szőrzet
Szőrzete közepesen durva, hullámos, kissé merev és nem nemezesedik. A durva felszőrök aljában finomabb pehelyszőrök vannak. A fejet, a füleket, az elülső végtagok elülső, és oldalsó felületét, a hátulsó végtagok comb alatti tájait és a mancsokat rövid, 1-2 cm hosszúságú, egyenes lefutású, sűrű szőr fedi. Ugyancsak rövid, és sima lefutású az elülső szabad végtag elülső és oldalsó felületének, valamint a hátulsó végtag comb alatti tájainak szőrzete. A szabad végtagok hátulsó élén 5-8 cm hosszúságú szőrzászló van a csánkig. A nyakon szőrnyakörv van, amely a szügyre lehúzódva mellsörényt alkot, ez különösen a kanokon kifejezett. A törzs, a comb és a felkar szőrzete gazdagon hullámos, közepes hosszúságú (4-12 cm), sűrűn szőrtarajokat, forgókat alkot. A farok egész hosszában dús, hullámos szőrrel fedett, alsó felületének szőrzete a leghosszabb (10-15 cm).
Szín: Fehér, elefántcsontfehér megengedett.
9. Méret
Marmagasság:
Kanok: 71-76 cm
Szukák: 66-70 cm
Súly: Kanok: 48-62 cm
Szukák: 37-50 kg
10. Hibák
Az előbb említett pontoktól való minden eltérés hibának tekintendő, amely értékelésének pontos arányban kell állnia az eltérés fokával.
11. Kizáró hibák
- Felálló fül
- Előreharapás, illetve 2 mm-t meghaladó hátraharapás
- Kifelé, vagy befelé forduló szemhéjszélek
- Orrtükri, ajakszéli vagy szemhéjszéli pigmenthiány
- Fogak hiánya
- Kifejezetten erős stopvonal
- Gubancosodásra hajlamos, gyűrűs vagy egyenes, szálkás szőrzet
- Hosszú szőrrel fedett végtagok
- Nyugalmi állapotban is ágyéksíkja fölé emelt, és hátrakunkorodó farok
- Fentiektől eltérő szőrszín
Utólagos megjegyzés:
A kanoknak két, teljes egészében a herezacskóban elhelyezkedo, szemmel láthatóan normálisan fejlett herével kell rendelkezniük. A KÉPEKEN NOMÁD PÁSZTOR LAJBI-BÁRÓ